Szúnyoginvázió!!!

  (Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus. 11.óra 

6.ik osztályos diákok számára.)

Szúnyoginvázió!!!

Nincs is idegesítőbb, mint amikor este próbálnál aludni, de egy szúnyog elkezd „hegedülni” a füled mellett. Sokan érezzük úgy, hogy évről évre egyre több a szúnyog, és egyre korábban jönnek elő. Ez nem csak a képzeletünk szüleménye – a tudomány szerint a klímaváltozás valóságos „all-inclusive” nyaralást biztosít nekik.

Nézzük meg, miért lettek a szúnyogok a felmelegedés legnagyobb nyertesei!

Régebben a szúnyogok csak a nyári szünetben voltak aktívak. Ma már a melegebb tavasz és a hosszú, enyhe ősz miatt sokkal tovább bírják. Sőt, mivel a telek már nem olyan kemények, több pete éli túl a hideget, így tavasszal igazi szúnyogrobbanással indul a szezon.

Új lakók a környéken (Tigris nem csak a dzsungelben van)

A felmelegedés miatt olyan szúnyogfajok is megjelentek nálunk, amik régen csak a trópusokon éltek. Biztos hallottatok már az ázsiai tigrisszúnyogról. Ezek a fajok nemcsak azért problémásak, mert csípnek, hanem mert olyan betegségeket is hozhatnak magukkal, amikkel a mi szervezetünk még nem találkozott.

Az árvizek és a pocsolyák ereje

A klímaváltozás nemcsak meleget hoz, hanem kiszámíthatatlan, hatalmas viharokat is. A hirtelen lezúduló sok eső után rengeteg kis pocsolya, vízzel telt virágcserép és árok marad. A szúnyogoknak ez olyan, mint egy luxus szülészet: imádják a pangó vizeket a szaporodáshoz.

Hogyan függ össze ez az ökoszisztémával?

Emlékeztek az ökoszisztémás posztra? A szúnyogok is részei a hálónak: a halak és a fecskék megeszik őket. De ha a klímaváltozás miatt a szúnyogok sokkal gyorsabban szaporodnak, mint ahogy a ragadozóik (például a madarak) megérkeznek a vonulásból, felborul az egyensúly, és elárasztanak minket.

Mit tehetünk mi?

Nem kell rögtön vegyszerekhez nyúlni! Van pár egyszerű trükk:

• Vízmentesítés: Nézz körül a kertben vagy az erkélyen! Ne hagyj vizet a vödrökben, kaspók alatti tálkákban vagy régi gumiabroncsokban.

• Természetes ellenségek: Építsünk denevérodút vagy fecskefészket! Egyetlen denevér egy éjszaka alatt akár több ezer szúnyogot is képes befalni.

• Biológiai védekezés: Vannak már olyan környezetbarát szerek, amik csak a szúnyoglárvákat pusztítják el, de a többi élőlényt békén hagyják.

• Jelentsd be: A szunyogmonitor.hu weboldal egy nagyszabású kezdeményezés, mely segít megtudni, mely területeken nagyobb az esélye egy inváziós szunyoggal történő találkozásnak.

Durva tény: Tudtad, hogy a világon a szúnyog a legveszélyesebb állat? Nem a cápa vagy az oroszlán, hanem ez a pici rovar okozza a legtöbb megbetegedést globálisan a hordozott vírusok miatt. Ezért is fontos figyelnünk a terjedésüket!

Nálatok is sok a szúnyog mostanában? Vannak valamilyen házi praktikáitok a távoltartásukra? vagy maradtok a szúnyoghálónál? Írjátok meg!

Az ózón két arca

  (Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus. 10.óra 

6.ik osztályos diákok számára.)

Jó és rossz Ózón.. avagy, amikor a helyszín dönti el a hasznosságot

Képzeld el, hogy van egy barátod, aki a tetőn állva megvéd a betolakodóktól, de ha bejön a szobádba, állandóan elszívja előled a levegőt és irritálja a szemedet. Nos, az ózon (ami egyébként három oxigénatomból álló molekula, pontosan ilyen!

Nem mindegy, hogy hol találkozunk vele. Jöjjön az ózon két arca!

A Jó Ózon  (A Föld napszemüvege)

Magasan a fejünk felett, a sztratoszférában (kb. 20-30 km magasan) van az ózonréteg.

• Mit csinál? Elnyeli a Nap káros UV-sugárzásának nagy részét.

• Mi lenne nélkülük? Leégnének a növények, károsodna a szemünk, és sokkal több lenne a bőrbetegség.

• A jó hír: Emlékeztek az ózonlyuk sztorira? Az emberek összefogtak, betiltották a hajtógázas spray-ket (CFC-k), és az ózonréteg mostanra elkezdett szépen begyógyulni. Ez bizonyítja: ha akarunk, tudunk vigyázni a bolygóra!

• 
  
  
  

 A Gonosz Ózon (A városi szmogmester)

A talaj közelében, ahol mi is lélegzünk, az ózon jelenléte már nem annyira örömteli. Itt nem a természet hozza létre, hanem mi: a kipufogógázok és a gyári füst reagál a napsütéssel.

• Mi a baj vele? Ez az ózon a szmog egyik fő összetevője. Marja a torkunkat, irritálja a tüdőnket, és a növények növekedését is lassítja.

• Mikor van belőle sok? Főleg forró, szélcsendes nyári napokon a nagyvárosokban. Ilyenkor mondják a híradóban, hogy „magas a talajközeli ózonszint”.

 

Hogyan ismerheted fel?

Éreztél már egy furcsa, szúrós, de valahogy mégis friss illatot egy hatalmas nyári vihar és villámlás után? Na, az maga az ózon! A villámok hatalmas energiája ugyanis a levegő oxigénjét átalakítja ózonná. Kis mennyiségben frissnek érezzük, de nagyban már mérgező.

Mit tehetünk mi?

Míg a magasan lévő ózont óvni kell (például a klímavédelemmel), addig a talajközeli rossz ózon ellen úgy harcolhatunk, ha:

1. Kevesebbet autózunk: Kevesebb kipufogógáz = kevesebb alapanyag a rossz ózonnak.

2. Ültetünk: A fák segítenek hűteni a várost és tisztítani a levegőt.

Tudtad? Az ózon neve a görög „ozein” szóból ered, ami azt jelenti: „szagot árasztani”. Ez az egyetlen gáz a légkörben, aminek ilyen jellegzetes, fémes illata van.

Ti éreztétek már a vihar utáni ózonillatot? Írjátok meg a tapasztalataitokat! 

Megújulókról röviden

 (Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus. 8.óra 

6.ik osztályos diákok számára.)

Energia a természetből: Ingyen áram örökre?

Gondolkoztatok már azon, hogy mennyi energiát pazarolunk el nap mint nap? Ott a napsütés, ami égeti a vállunkat strandon, vagy a szél, ami kifordítja az esernyőt a kezünkből. Ezek nem csak bosszúságok, hanem valójában a világ legnagyobb és legtisztább akkumulátorai.

De nézzük meg, hogyan tudjuk a természet erejét befogni.

Miért megújuló?

A kőolaj, a földgáz és a szén (ezek a fosszilis tüzelőanyagok) olyanok, mint a pénz: ha elköltöd, elfogy, és évmilliókat kell várni, mire újratermelődik. Ezzel szemben a megújulók olyanok, mint egy bankkártya: a Nap holnap is felkel, a szél holnap is fújni fog.

Minden forrásnak megvan a maga különleges képessége:

• Napenergia: A tetőkön lévő kék panelek közvetlenül a fényből csinálnak áramot. Egyetlen óra alatt annyi napenergia éri a Földet, amennyi az egész emberiségnek elég lenne egy teljes évre! 

• Szélenergia: A szélturbináknak a szél forgatja meg a lapátjaikat, amik egy generátort hajtanak meg. Olyan ez, mint a biciklin a dinamó, csak sokkal nagyobbban. 

• Vízenergia: Itt a folyók sodrását használjuk ki. A gátaknál lezúduló víz megforgat egy kerekeket, és lényegében már van is áram a városnak. 

• 
  
  
  

 Ha ez ilyen jó, miért nem csak ezt használjuk?

Bár szuperül hangzik, van pár bökkenő, amin a mérnökök dolgoznak:

1. Nem mindig süt, nem mindig fúj: Éjszaka a napelem alszik, szélcsendben pedig a turbina áll. Meg kell tanulnunk hatékonyabban tárolni az energiát hatalmas akksikban.

2. Helyigény: Egy napelempark vagy egy szélerőmű-erdő rengeteg helyet foglal el a természetből.

Miért éri meg mégis?

Mert ezek a források nem füstölnek. Nem eregetnek szén-dioxidot a levegőbe, így nem fűtik tovább a bolygót (emlékeztek az  egyik előző posztra az éghajlati forgatókönyvekről? Na, ez a kulcs a zöld út felé).

Érdekesség: Izlandon majdnem az összes házat geotermikus energiával fűtik. Ez azt jelenti, hogy a föld mélyéből jövő forró vizet és gőzt használják radiátor helyett.

Ti mit választanátok a saját házatokra a jövőben? Napelemet a tetőre, vagy egy kis szélturbinát a kert végébe? 

Ökoszisztéma, a rendszer aminek te is része vagy!

 (Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus. 8.óra 

6.ik osztályos diákok számára.)

Mi az az ökoszisztéma?

Gondolkoztatok már azon, hogy egy erdő vagy egy tó nem csak egy kupac növény és állat, hanem olyan, mint egy óriási, közös csapatmunka? A bioszférában mindenki dolgozik valamin, és ha valaki kiesik a sorból, az egész rendszer megérezheti. Ezt hívják a biológusok ökoszisztémának.

Mi kell egy működő ökoszisztémához?

Képzeld el az ökoszisztémát úgy, mint egy kétféle építőelemből épülő várat:

1. Az élettelen alapok (Abiotikus tényezők): Ilyen a napfény, a víz, a talaj vagy a levegő hőmérséklete. Ezek határozzák meg a „pályát”. Egy sivatagban más a pálya, mint az óceán mélyén.

2. Az élő lakók (Biotikus tényezők): Itt jönnek a képbe a növények, az állatok, a gombák és még a láthatatlan baktériumok is.

Az ökoszisztémában minden az energiáról szól. De vajon ki kit eszik meg?

• A Termelők: Ők a növények. Ingyen energiát kapnak a Naptól, és abból készítenek kaját (oxigént és cukrot). Nélkülük mindenki éhen halna. 

• A Fogyasztók: Ide tartozunk mi is, meg az őzike, meg a farkas is. Mi csak megenni tudjuk azt, amit más már megtermelt. 

• A Lebontók: A gombák és baktériumok. Ha valami elpusztul, ők szétszerelik az alkatrészeire, amiből aztán a növények újra tudnak építkezni. Ez a tökéletes újrahasznosítás! 

Az ökoszisztémák egyensúlya (ezt hívják homeosztázisnak) bámulatos. Ha túl sok a nyúl, elszaporodnak a rókák. Ha elfogynak a nyulak, a rókák is kevesebben lesznek, így a fűnek van ideje visszanőni.

De mi történik, ha belenyúlunk? 

Vegyünk egy példát: Ha egy tóból kifogják az összes ragadozó halat, elszaporodnak a békák. A sok béka megeszi az összes szitakötőt. A szitakötők nélkül viszont rengeteg lesz a szúnyog, ami téged fog csipkedni a parton. Látod? Minden mindennel összefügg!

 Miért fontos ez neked?

Mert mi, emberek is egy ökoszisztémában élünk (még a városban is). Tisztítják nekünk a vizet, oxigént adnak, és beporozzák a gyümölcsöket, amiket megeszünk. Ha az ökoszisztéma beteg, mi is bajban vagyunk.

Otthoi feladat: Figyeld meg a suli udvarát vagy a közeli parkot! Találsz benne legalább egy termelőt (növény), egy fogyasztót (rovar vagy madár) és egy lebontót (gomba vagy korhadó levél alatti bogár)?

Ti mit gondoltok, melyik a legmenőbb ökoszisztéma a világon? A korallzátonyok színes világa vagy a titokzatos esőerdők? Írjátok meg kommentben!

Miért nem jóslat a klímamodell?

(Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus. 7.óra 

6.ik osztályos diákok számára.)

Jövő szimulátor... avagy

Miért nem jóslat a klímamodell?

Ti is hallottátok már a hírekben, hogy "ha így folytatjuk, 2100-ra ennyi meg ennyi fokkal lesz melegebb"?  Elsőre úgy hangozhat, mintha a tudósoknak lenne egy kristálygömbjük a laborban. De a helyzet az, hogy nem jósolnak, hanem forgatókönyveket írnak. Olyan ez, mint egy videójáték: attól függően, hogyan döntesz az elején, teljesen más lesz a játék vége.

Mi az az éghajlati forgatókönyv?

Képzeld el, hogy egy városépítős játékkal játszol (mint a SimCity vagy a Minecraft). Meg kell tervezned a jövőt, de nem tudod, mit fognak csinálni a lakók. Ezért készítesz több tervet:

1. A zöld út: Mindenki biciklizik, napelem van a házakon, és senki nem szemetel.

2. A középút: Haladunk a technológiával, de még mindig sok a füstölő gyár.

3. A káosz: Nem érdekel senkit semmi, csak a fogyasztás, és füstölünk, amennyit csak tudunk.

A tudósok pontosan ugyanezt csinálják, csak szuperszámítógépekkel. Ezeket a terveket nevezik RCP-forgatókönyveknek (ez egy fura rövidítés arra, hogy mennyi üvegházhatású gáz marad a légkörben).

Hogyan működik ez a valóságban?

A modellek nem csak a hőmérsékletet nézik. Belekeverik a képletbe a matekot, a fizikát és a közgazdaságtant is. Figyelik, hogy:

•  Hányan leszünk a Földön? (Több ember = több energia)
•  Milyen autókkal járunk majd?
•  Megmentjük-e az erdőket, vagy csak betont öntünk mindenhova?

Miért jó ez nekünk?

Megkérdezhetnétek: Ha nem biztos, hogy mi lesz, akkor minek a modell?

A válasz egyszerű: Mert van választásunk!

A forgatókönyvek nem azt mondják meg, mi fog történni, hanem azt, mi történhet, ha nem változtatunk. Ha látjuk, hogy az RCP 8.5 (ez a legrosszabb forgatókönyv) drasztikus aszályokat és hatalmas viharokat hoz, akkor tudjuk, hogy az RCP 2.6-os útra (a legzöldebb tervre) kell kanyarodnunk.

Mit tehetünk mi?

Nem kell tudósnak lenned ahhoz, hogy befolyásold a forgatókönyv végét. Minden egyes apró döntés hogy kikapcsolod-e a gépet, ha nem használod, vagy hogy gyalog mész-e a suliba egy picit közelebb visz minket a happy ending-hez a szimulációban.

Ökológia? Mi fán terem? - Vajon a Chat.gpt jobban elmagyarázza mint én?

                                Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus.

6.óra Klímaváltozás ökológiai következményei

6.ik osztályos diákok számára.

(Előszó: Az eheti blogom egy kísérlet is egyben, ugyanis elgondolkoztam a minap, hogy egy fejlett nyelvi rendszer (chat.gpt) ha betanítjuk hogy a mai fiatalok nyelvén beszéljen velünk, segítségünkre tud e lenni hogy egy-egy témát közelebb tudjunk hozni a mai fiatalokhoz. A blogbejegyzés elkészítéséhez úgy 30-40 percig kellett betanítanom a chat-gpt-t beszélgetésekkel, ahol különféle instrukciókat adtam neki. (pl.: egy informatika iránt érdeklődő fiatal vagy, használj olyan kifejezéseket, fogalmazz úgy mint egy mostani fiatal, használj ilyen szavakat, stb.. Kísérletemre az első meghívott előadót és témáját választottam mert ez volt az az óra, ahol a legjobban hozzáillőnek  találtam a témát

Pirossal jelöltem amely kifejezéseket én nem értek vagy szerintem nem kellene tudnai egy fiatal diáknak, kékkel pedig azokat a kifejezéseket amelyek szerintem még talán jobban is sikerültek mintha én írtam volna. Összességében a fejezetek alcímei nagyon frappánsak és figyelemfelhívóak lettek, és nagyon közérthetően magyaráz, egy két hely van ahol valsózínűleg a minimális betanítási idő (30-40 perc) miatt megrezgett a léc nálam. 

Konklúzió.: Egy ilyen blog megírásáért nem érdemes időt feccölni a gpt modell betanítására. Hiszen átlagban egy óra volt 1-1 blogot megírni, a gpt betanítással,a szöveg átnézéssel illetve a formátum átjavításával és képek beszúrásával töltött idő több mint 1 órára rúg, azonban ha valaki egy egész blog sorozatot próbál megírni, jelentős könnyebbséget jelenthet, tekintettel arra, hogy a chat.gpt munkáit lektorálatlanul sohasem szabad felhasználni)

Az ökoszisztéma nem csak egy biológiaórás kifejezés, hanem egy komplett rendszer, ahol az élőlények (növények, állatok, mikrobák) és az élettelen környezeti tényezők (pl. talaj, víz, klíma) egymásra vannak utalva. Nem csak úgy random ott vannak, hanem kapcsolatban állnak, mint egy nagyon bonyolult Discord szerver ha valaki kilép, borul a balansz.

Anyag és energiaáramlás, A rendszer, ami nem alszik

Az előadás egyik nagy dobása, hogy bemutatja, hogyan áramlik az energia (főként a Napból) a rendszerbe, majd hogyan halad végig a táplálkozási láncon. Van:

• Termelő (növény),

• Fogyasztó (növényevő, ragadozó),

• Lebontó (baktérium, gomba).

Ez olyan, mint egy jól optimalizált backend rendszer: nincs felesleges adat, minden újrahasznosul. És ha valahol gond van (mondjuk eltűnik egy kulcsfaj) akkor az egész lánc döcögni kezd.

Biodiverzitás  nem csak színesítés

Az élőlények sokfélesége (biodiverzitás) nem csak egy szép dolog, hanem a rendszer stabilitásának alapja. Ha sokféle faj van, akkor a rendszer ellenállóbb lesz mindenféle stresszre, például klímaváltozásra vagy inváziós fajokra. Olyan ez, mint a redundancia a kódban – ha van B terv, kisebb az esélye a totál leállásnak.

Dinamika  nincs megállás

Az ökoszisztémák változnak. Lehetnek természetes szukcessziós folyamatok (pl. mezőből erdő lesz), de ott van az ember is, aki durván belenyúl a rendszerbe. És hát ez sokszor nem jól sül el. Gondolj csak a mocsarak lecsapolására vagy erdőirtásra  a rendszer nem tud regenerálódni, ha túl gyorsan jönnek a behatások.

Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet ad, csak sokszor nem vesszük észre

Ez a rész a kedvencem. Az ökoszisztéma nem csak "létezik", hanem szolgáltatásokat nyújt nekünk embereknek. Ilyenek például:

• Ellátó szolgáltatások: élelem, víz, fa

• Szabályozó szolgáltatások: klímaszabályozás, víztisztítás

• Kulturális szolgáltatások: esztétika, rekreáció

• Támogató szolgáltatások: talajképződés, tápanyagkörforgás

Ez a rész olyan, mint amikor észre sem vesszük, hogy egy háttérszolgáltatás mekkora melót végez – csak ha eltűnik, akkor kezd hiányozni.

Ember és ökoszisztéma: együtt vagy egymás ellen?

Végül az előadás kicsit filozofikusra vált: hogyan tud az ember együtt élni a természettel úgy, hogy nem szétbarmolja azt? Mert most az van, hogy túlhasználjuk, és közben meg azt várjuk, hogy ugyanazt nyújtsa. Mintha egy régi laptopra akarnál 2025-ös AAA játékot futtatni – nem fog menni.

Zárószó: Kapcsolódás, felelősség, jövő

Az ökoszisztéma nem csak a biosz könyv hátulján van, hanem mindenben bennevan, amit csinálunk  a városi fák, a mezőgazdaság, a levegő minősége, az árvízkezelés. Ha nem értjük meg, hogy mennyire fontos a rendszer részeinek egyensúlya, akkor könnyen bukjuk az egészet.

Éghajlati modellezés.

                                  Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus.

4.óra Éghajlati modellezés

6.ik osztályos diákok számára.

Az előző bejegyzéseimben megemlítettük az ökológiai lábnyomot, a globális felmelegedést, és ezek összefüggéseit. Már értjük, és tudjuk, hogy tevékenységeink hatással vannak környezetünkre, és gyorsabban változtatunk mint amennyire a Föld képes regenerálódni, így bolygónk egyre melegebb lesz.

No de vajon mennyivel melegebb?

A kérdés bár nem is olyan egyszerű mint gondolnánk, mégsem kell a válaszhoz jósnőhöz fordulnunk.

A klíma kutatók folyamatosan elemzik az elmúlt évtizedek, néha akár évszázadok adatait is, hogy jövőbeli történések forgatókönyveit előre tudják jelezni. Persze ezeknek a jövőképeknek a bekövetkezése bizonyos dolgokhoz kötött.

Nézzük meg az általunk az órán elemzett forgatókönyvek alapján hogy milyen sors is várhat ránk, illetve gyermekeinkre a jövőben:

1. Legjobb eshetőség

Ha a világ vezetői holnap mind összefognának, és mindannyian minden tőlük telhetőt próbálnának megtenni a klímacélok eléréséért, akkor elérhető lenne a 1.5 fokos maxium felmelegedés. Érdemes megjegyezni ennél a forgatókönyvnél, hogy az eddigi változást, ez sem tudná visszájára fordítani sajnos. Csak azt tudnánk elérni, hogy a jelenlegi állapot ne romoljon tovább. Ugyanakkor a dolgok nem fordulnának a mostaninál rosszabbra, a jégsapkák lassabban olvadnának, a tengerszint nem emelkedne drasztikusan, a szélsőséges időjárás nem lenne olyan gyakori mint más esetkeben.

2. Köztes lehetőség

A forgatókönyv aminek a tudosók is lehetőségként kezelik az eljövetelét, az a köztes lehetőség. A bolygó országainak többsége aktívan próbál tenni azért hogy legalább ez az eshetőség bekövetkezzen különféle egyezmények kötésével, és különféle célok vállalásával amik elősegíthetik ennek a lehetőségnek a bekövetkeztét.

Ebben a forgatókönyvben 2-2,5 fok körüli felmelegedés várható. Az időjárás gyakrabban lenne szélsőséges, mint az előző esetben, azonban az élet legtöbb területén valószínűleg még képesek lennénk alkalmazkodni az új körülményekhez. A legtöbb faj képes lenne átvészelni a változásokat, bár történnének faj kihalások.

3. A legrosszabb lehetőség

Természetesen a tudósok a legrosszabb lehetőségről is készítenek forgatókönyveket, persze nem azért mert ezeknek a jövőknek a bekövetkezésére számítunk, pusztán csak elrettentésképpen, hogy az emberekhez közelebb hozzák azt a tragikus sorsot, amit ha felelőtlenek vagyunk, a saját nyakunkra is hozhatunk.

Ebben a forgatókönyvben akár 5 fokos emelkedés is várható az évszázad végéig. A part menti településeink víz alá kerülnek, vagy csak költséges védő gátakkal tudják elkerülni a víz betörését.

Mindennapossá válnak a hirtelen özönvizek, nagy szárazságok, hőhullámok. A kiszámíthatatlan időjárási események. Lennének területek, amik már nem felelnének meg a hosszútávú emberi életnek, így népvándorlások indulnának meg, amik még több problémához vezetnének.

 A jövőnk tehát egy nyitott könyv, bármi megtörténhet és igenis nekünk is szerepünk van az alakításában. Vigyázzunk bolygónkra hogy sikerüljön elkerülnünk a legvészesebb forgatókönyvet!

Antropogén kibocsátás (HOGY MIII?!??!?)

                                    Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus.

3.óra Antropogén üvegházhatás

6.ik osztályos diákok számára.

A mai óránkon az antropogén üvegházhatás volt a témánk. Ez egyből is egy új fogalommal ismertet meg minket.

Hiszen mit is jelent az a szó hogy antropogén? 

Sokan vagyunk akiket az ilyesféle ismeretlen szavak könnyen eltántorítanak egy-egy tudományos témában való elméllyülésről, pedig ez a szó valójában csak a tudományos kifejezés arra hogy: ember általi. Tehát az antropogén kibocsátás, az emberi kibocsátásokra vonatkozik, a kocsi kipufugó gázától egészen a gyár kémények füstjéig.

De miért rossz az ha szennyező anyagokat juttatunk a légkörbe? 

Röviden? Melegebb lesz.

Hosszabban? Rátérünk még arra is. Azonban elsőnek érdemes kicsit jobban mögé látnunk a kibocsátás jelenségének.

Milyen kibocsátásokat ismerünk? Természeteset, és antropogént (tehát ember általit)

Természetes kibocsátásnak azokat nevezzük amik a mi ráhatásunk nélkül is bekövetkeznélnek, például ha 

- kitör valahol egy vulkán, 

vagy egy 

- villám csap egy erdőbe ami ezután leég.

Antropogén, tehát ember általi kibocsátásra mindannyian tudunk valószinűleg példát mondani, szedjünk össze is párat:

- Közlekedési eszkzözök kipufogógáza, mint például.: autók, hajók, repülők

- Gyárak füst és gáz eregetése.

És itt vissza is térünk az elején taglalt kérdésünkhöz tartozó hosszabb válaszunkhoz. 

Tehát miért baj ha szennyező anyagokat juttatunk a légkörbe?

Az anyagoknak van egy bizonyos ideje, mennyi idő alatt tudnak a légkörből kiürülni, és ha mi több anyagot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyi kiürül belőle, akkor a légkörben egyre nagyobb lesz ezeknek a káros anyagoknak a mennyisége. 

Kicsit ahhoz hasonló a jelenség, mikor egyre több réteg ruhát veszünk fel magunkra. Egyre melegebbünk lesz, hiszen egyre jobbá válik a hő megtartó képességünk. Azonban a földünk nem képes olyan gyorsan levetkőzni mint mi, ha melege van, sőt. 

Ezt a jelenséget hívjuk Globális felmelegedésnek. 

Jó, oké, a földünk túl öltözött és melege van, de miért baj ez? Ha melegebb van, a sarki jégsapkák elolvadnak, a tengerszint megnő, a part menti településeinken élők veszélybe kerülnek.  Az időjárás felborul, a melegebb hőmérséklet miatt a levegő több nedvességet tud magába fogadni, ami hatalmas özönvizeket, és viharokat okozhat, majd szárazság következhet be. Teljesen felborul az időjárás.

A vadállatok sajnos nem tudnak olyan könnyen alkalmazkodni mint mi a szélsőséges időjáráshoz, így rengeteg faj veszélybe kerülhet. 

Mit tudunk tenni hogy Földünk sorsán segítsünk?

Ha előző blogomat olvastátok, nem lesz meglepő a válasz, hiszen szrorsan összefügg a globális kibocsátásunk a felmelegedésünkkel, így ha az előző tanácsaim megfogadtátok, azok ezeken a problémákon is segíteni fognak, de ha csak idetévedtél valahonnan, hogy ne kelljen visszakeresned idézném is saját magam így lezárásként előző hétről:

"- Ne pazaroljunk! Ahogy a csapot is el kell zárnunk magunk után, vagy akár zuhanyoznunk fürdés helyett, úgy segíthetnek már az olyan apróságok is hogy kihúzzuk a töltőnket ha már nem töltjük a telefont, hogy autó helyett tömegközlekedéssel járunk iskolába, vagy még jobb ha biciklivel. Ha nem repülővel járunk nyaralni messzi országokba hanem a Balatonhoz.

- Ne szemeteljünk! Gyüjtsük külön a szelektív hulladékokat hogy újra felhasználhatóak legyenek, ha szemetet látunk az utcán, dobjuk ki mi, legyünk nyugodtan jó emberek ilyenkor mások helyett. Jó a bolygónak is, és az önérzetünknek is segít.

- Figyeljük arra mit veszünk! Preferáljuk a helyben termelt árucikkeket."

A Földünk az otthonunk, és a tudomány jelenlegi állása szerint megismételhetetlen és tökéletes. Igyekeznünk kell vigyázni rá, hiszen őseinktől kaptuk, és unokáink fogják örökölni tőlünk. Csak egy esélyünk van, igyekezzünk élni vele!

Köszönöm a figyelmet!

Ökólógiai lábnyom, túllövés napja

  Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus.

2.óra Ökológiai lábnyom

6.ik osztályos diákok számára.

Második óránkon az ökológiai lábnyom volt a fő témánk, de elsősorban a legfontosabb dolog amit ezzel kapcsolatban tisztáznunk kell: Mi is az az ökológiai lábnyom? 

- Átlagosan mekkora terület tudja biztosítani fenntarthatóan a szükségleteinket és elnyelni a keletkező hulladékot. 

Kicsit egyszerűbben fogalmazva, az ökológiai lábnyom értéke azt fejezi ki, hogy egy adott társadalomnak mekkora földterületre és mennyi vízre van szüksége önmaga fenntartásához, valamint a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ez az érték kiszámítható emberekre, csoportokra, vagy épp vállalatokra nézve is. A bolygónk területei végesek, számszerűsíthetővé tudjuk tenni egy ember eltartásához mennyi terület jut, illetve mennyire lenne szükség. Jelenleg bolygónk népessége körülbelül 8,2 milliárd fő; A biológiailag aktív földterület ami részt vesz az emberiség eltartásában 12,2 milliárd hektár. Ha ezt a két számot elosztjuk egymással megkapjuk, hogy az átlagos ökológiai lábnyom: 1,5 hektár/fő , azonban a valós fogyasztásunk világátlaga : 2,6 hektár/fő .

Ez azt jelenti, hogy az átlagos fogyasztásunkat nem elégíti ki a rendelkezésre álló erőforrás, tehát bolygónk nem tudja biztosítani fenntarthatóan szükségleteinket, illetve elnyelni a keletkező hulladékot. Folyamatosan pusztítjuk a Földet, nem gondolva arra, mit hagyunk örökül unokáink számára.

Annak szemléltetésére, hogy évről évre mennyivel gyorsabban zsákmányoljuk ki Földünket, találták ki a "Túllövés napját" .  Azt hogy ez a nap évről évre melyik napra esik, egy egyszerű képlet határozza meg: 

átlagos ökológiai lábnyom/valós ökológiai lábnyom világátlaga * 365

Ez a dátum míg 2023-ban: augusztus. 2, úgy 2024-ben: augusztus. 1 volt, tehát 1 év alatt megint csak minimálisan nőtt a fogyasztásunk a rendelkezésre álló erőforrásokhoz képest, azonban az elmúlt években ez a tendencia jelentősen mérséklődött, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja:

Miután a fontosabb fogalmakkal tisztában lettünk, bemutatásra került számunkra néhány érdekes oldal, melyek segítségével könnyebben megérthetjük mik járulnak hozzá az ökológiai lábnyomunkhoz. 
Az alább több kérdőív is elérhető melyet bárki bátran kitölthet és megnézheti, neki mekkora az ökológiai lábnyoma az átlaghoz képest:

https://okolabnyom.kovet.hu/

https://footprint.wwf.org.uk/

Rengeteg dolog együttesen járul hozzá az ökológiai lábnyomunk nagyságához. De hogyan tudunk figyelni rá hogy csökkentsük a ránk eső részt?

A mindennapi életünkben egyszerű dolgokkal tudunk ehhez hozzájárulni: 

- Ne pazaroljunk! Ahogy a csapot is el kell zárnunk magunk után, vagy akár zuhanyoznunk fürdés helyett, úgy segíthetnek már az olyan apróságok is hogy kihúzzuk a töltőnket ha már nem töltjük a telefont, hogy autó helyett tömegközlekedéssel járunk iskolába, vagy még jobb ha biciklivel. Ha nem repülővel járunk nyaralni messzi országokba hanem a Balatonhoz.

- Ne szemeteljünk! Gyüjtsük külön a szelektív hulladékokat hogy újra felhasználhatóak legyenek, ha szemetet látunk az utcán, dobjuk ki mi, legyünk nyugodtan jó emberek ilyenkor mások helyett. Jó a bolygónak is, és az önérzetünknek is segít.

- Figyeljük arra mit veszünk! Preferáljuk a helyben termelt árucikkeket.

Ha ezekre a dolgokra figyelünk, a világ máris egy jobb hellyé válik, azonban a globális problémákat sajnos nem fogja megoldani. Ehhez az emeberek világszemléletének és a vállalatok nézőpontjainak kell változnia. Ehhez azonban az kell hogy emberek tömegeit érdekelje a bolygónk jövője. Lehet hogy csak egy cseppek vagyunk a tengerben, de a tenger cseppek összessége, és ha elég ember foglalkozik egy témával, az a vállalatokra és kormányokra is nyomást gyakorol.

Köszönöm a figyelmet! A következő blogban találkozunk

Éghajlat osztályozás

 Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus.

1.óra Éghajlat osztályozás.

6. osztályos diákok számára.

Az első óránk rögtön egy játékkal kezdődött a fenntarthatóság témakörben:

Vegyük hogy mi mind halászok vagyunk és van egy tavunk. Ebben a tóban meghatározott számú hal van 25 és 50 db között. nem tudjuk mennyi. A feladatunk, hogy 2 fős csoportokra bomolva, kérjünk valamennyi halat az oktatótól, a többi csapat nem tudja mennyi halat kértünk, és mi se tudjuk ők mennyi halat kértek. A célunk hogy úgy szerezzük a legtöbb halat, hogy közben ne foggyon el a tóból. Miután minden csapat vett ki halat, a maradék megduplázódik. A játék 3 körig tart, vagy ameddig az összes hal el nem fogy.

1.játék: Az első próbánál sajnos nem értettük meg megfelelően a játék szabályait, így mindenki mohó volt. Az összes halat elvettük a folyóból, így nem volt minek megdulázódnia. Tehát nem volt fenntartható a tevékenység amit végeztünk.

2.játék: A második játéknál már minden csapat taktikázott, az elvett halak száma 1 és 6 között mozgott minden körben. Így sikerült eljutnunk a harmadik körig. A játék tanulsága az volt, hogy nagyon fontos és nem könnyű mértéket tartani, hogy a saját hasznunk és a természet amelytől elveszünk is egyensúlyban maradjon.

Tanulságos játék volt melyet bárki kipróbálhat otthon!

Az óra hátralévő részében az éghajlat osztályozásáról beszéltünk, ami röviden összefoglalva egy modell, ami a valóság egy egyszerűsített mása. A tudományban egyes rendszerek sokkal bonyolultabbak és nagyobbak mint hogy azok pontos mását megalkossuk így próbálunk egy számunkra kezelhető léptékű, az eredetihez hasonlító modellt alkotni. Az ember kíváncsiságából eredően mindig is próbált ilyen modelleket létrehozni, hogy jobban megértse a körülötte lévő világot. vegyük például a "klíma" szó jelentését. Ezt a szót már az ókori görögök is használták, jelentése a "dőlés" volt. 

De mi köze lehet a dőlés szónak a klímához? Már az ókori görög emebrek is észrevették, hogy a nap, más-más országokban vagy évszakokban más magasságban delel. Az egyenlítőhöz közeledve például a nap magasabban delel. Ezt már az ókori görögök is megfigyelték, és bár ők még nem tudták miért történik. Azt meg tudták figyelni, hogy az éghajlat, hatással van úgy mind a terméshozamra, mind pedig az emberi faj karakterisztikájára. Például egy afrikai ember bőre alkalmazkodott a több napsugárzáshoz, így az ottani emeberek bőre sötétebb.

Négy főbb tipusát tanultuk meg az éghajlat osztályozásnak. Tehát hogy a modellt amit alkotunk, mely fő befolyásoló tényezők alapján alkotjuk.

1.Szoláris módszer: A beérkező napsugárzás alapján történő osztályozás. Három fő övet tartalmaz: trópusi, mérsékelt és poláris.

2.Genetikus: A fizikai és légkörfizikai tényezők figyelembevételével, az éghajlat kialakulásának mechanizmusát kutatja.

3.Praktikus célú: Speciális célokra, mint például a mezőgazdaság, egészségügy vagy technológia, az éghajlati adatokat egy-egy adott kritérium szerint rendszerezve.

4.Leíró jellegű: Az éghajlati tényezők statisztikai adataira épít, és részletesebben is meghatározza az éghajlat típusát. Több tudós is dolgozott ki különböző módszereket erre.

A téma tehát az éghajlat tudományos osztályozásáról szólt, ezek a különböző rendszerek segítenek megérteni, hogyan alakulnak ki és változnak az éghajlati viszonyok a világ különböző részein. Az éghajlati jellemzés és az éghajlati diagramok fontos eszközök az ilyen típusú elemzésekhez.

Vicces szobor történetek, avagy kirándulás Brno-ba. 1.

 Az első nap

A tavaszi félév kirándulása Csehország második legnagyobb városába, a 400.000 fős Brno-ba vezetett, mely első bikkre, a cseh Miskolc képét festette magáról. Ám erről majd később. 

Utazásom egy vicces közjátékkal indult, ugyanis sikerült lekésnem a közös vonatot, ugyanis a Déli helyett a Nyugati pályaudvarhoz mentem. Így egyedül kellett a csapat után mennem. Egy röpke 4 órás vonatozás után meg is érkeztem Brno-ba. A látvány elsőre letaglózó volt. Mindenhol hajléktalanok, földön heverő emberek, és rengeteg kosz. Bár ezek a dolgok később kiderült, hozzá tartoznak az itteni városképhez, a város azért bőven megmutatta a maga báját a későbbiekben.

A szállásunk a vár belsejében volt, mondhatni tökéletes helyen, közel a legtöbb látnivalóhoz. Miután lecuccoltunk, kaptunk egy idegenvezetést a városban ahol rengeteg érdekes történetet hallottunk.

Kiderült, hogy Vaclav Havel, aki a Cseh történelem egyik legkiemelkedőbb politikusa, a világ több száz különböző kocsmájában rendelkezik saját székkel, így itt Brno-ban is. Ez egy fajta tisztelgés, ugyanis Havel rendkívül puritán életet élt, és az ország problémás ügyeit érintő szemlyes találkozókat általában egy egy vendéglátó egységben szerette megtárgyalni, így halála után követői, székeket állítottak neki azokon a helyeken ahol valahol járt, hogy bárki le tudjon ülni az ismerősével, megbeszélni ügyes bajos dolgait mint annak idején ő.

De elmentünk a város egyik első órájához, melyen egy kis alak egyedül üldögélt búsan. A története az, hogy a régi időkben, mikor a városban  nagyon kevés óra működött, közkedvelt találkozó hely volt, és sok randevút szerveztek az óra alá. Így az egyedül búslakodó alak aki várja szerelmét egyedül, egyszerrre testesít meg egy beteljesületlen szerelmet, illetve a cseh emberek kitartását, hogy bár úgy tűnik a szerelme sosem jön el, ő mégis kitartóan várja. A legenda szerint, egyszer meg érkezik mellé a várt nő.

A szerelmét szakadatlanul váró hős

Következő szobrunk a Szent Péter templom előtt álló lovas szobor, mely Jost őrgrófnak állít emléket. A legenda szerint a Gróf nagy dumás ember hírében állt, és szerette a nőket, azonban akármennyire szerette őket, nem sikerült utódott nemzenie nekik, így egy idő utánn aljas pletykák kezdtek el terjengeni a gróf úrról, hogy talán nem is a nőkkel van a probléma az ágyban. Lovas szobra monumentalitásával egyszerre igyekszik megtestesíteni a gróf úr nagyot mondását, illetve a vicces tényt impotenciájáról, ugyanis ha épp a tökéletes szögben állunk be a ló alá a fejét bámulva, összetéveszthetetlen látvány fog elénk tárulni.

A szobor alkotója úgy nyilatkozott, ha már életében nem lehetett hatalmas férfiassága,
 az ábrázolásában ezt még visszakaphatja

A következő szobrunk a bíroság épülete előtt foglal helyet, egy emebri alak, aki egy hatalmas kockát emel épp. Amikor a páylázatot kiírták, az volt a cél, hogy egy olyan szobor kerüljön a bíróság elé, amely a jog erejét és az igazsághoz vezető utat szimbolizálja, az alkotó ezt próbálta meg reprezentálni a hatalmas kockával. azonban az útca embere csak ennyit mondott rá: "Sorsszerű hogy a bíroság épülete előtt épp egy sötét alak próbál ellopni egy mosógépet".

A híres mosógép tolvaj a bíróság előtt.

Utolsó szobrunk ezen összeállításban a Brno főterén álló hatalmas fallosz alakú szobor, melyet a helyiek stílusosan csak "cock clock" nak hívnak, ugyanis ez a szobor egy forgó elemekből álló óra, mely különlegessége hogy minden délelőtt 11 órakkor a benne található sínpályán legurul egy üveggolyó, és aki el tudja kapni, az megtarthatja. Ötletes szobor, sajnálatos, hogy a formája nagyobb hírnevet kapott mint az ötletesség amely kitalálásához kellett.

Titeket mire emlékeztet ez a forma?

Ezzel a Brno-i szobor bemutatónk végére is értünk, a kirándulásaink további részelteit a következő részben olvashatjátok, Érdemes lesz kivárni ugyanis egy kriptától atombunkeren át múzeumokkal és egy hajókirándulással tarkított második nap vette kezdetét ezután. Mondanom se kell, jó időben voltunk jó helyen.

Addig is legyetek jók, utazzatok sokat, és kövessétek a Z-szakos blogokat. Puszi.

Kalandozások Szlovéniában 2.

 A szépséges Ljubljana

A Bled-i tó megtekintése után utunk Ljubljanába vezetett, a 2.1 millió lakosú Szlovénia fővárosába, mely a Ljubljanica folyó két oldalán fekszik a Ljubljanai medencében. Érdemes megemlíteni hogy a város nevének eredete a legenda szerint a Ljubezen (szerelem) szóra vezethető vissza, amitt sokan szintúgy mint Párizsra, a szerelem városaként tekintenek Ljubljanára.  Azonban mint minden legendát, ezt is érdemes némi gyanakvással fogadni. Sokkal inkább valószínűsíthető, hogy a város neve a "Leubgh" szóból ered, mely hajdanán a hegyet jelölte, amire a későbbi Ljubljanai vár is épült. A szó jelentése "koponya", és valljuk be, a "szerelem városa" jelző sokkal inkább eladható és túrista csalogató történet, mint az hogy a város a "koponya hegyen".

A "koponya" hegyen álló vár ötvözi a régi és új építészeti stílusokat

Miután átvettük a szállás kulcsait és megismerkedtünk a szobatársainkkal, este körülnéztünk a városban és megterveztük a következő napi kirándulásunkat.

A második napunkat ex-történelem szakos hallgatóként néhány templom megtekintésével kezdtük, gyönyörű katolikus székesegyházak és templomok sorakoznak a ljubljanica partjain. Illetve szebbnél szebb hidak melyek átszelik a kis folyócskát, átkelést biztosítva a túlpartra. Sok helyen felsejlik a sárkány, amely mótívum újra és újr visszaköszön sétánk alkalmával. Ez egy másik helyi legendából ered, miszerint a város melletti tóban egy sárkány lakozott, mellyet egy görög királyfi legyőzött, így azóta ez lett a város jelképe.

Bolondozás a Sárkányos hídnál

Ezután a csapat felment megnézni a várat, mellyről a korábbiakban már ejtettünk szót. Kicsi és hangulatos vár benyomását keltette, egy olyan plussz csavarral hogy a romos állapotú várat a modern kor építészeti megoldásaival egészítették ki így egyfajta retro-futurisztikus hatást keltve. Sok vita van abban hogy ha egy régi épített emlék leromlik, az eredeti állapotába kell e visszaállítani, vagy megengedett e belevinni valami újat, ami a mi korunkra jellemző. Ezt meg is hagynánk az okosoknak, mindenesetre, érdemes a várat meglátogatni, nagyon különleges.

A kilátás miatt is megéri felmenni a várba

A várban lévő séta és a szuvenírek megvásárlása után elköltöttem életem egyik legdrágább ebédét, mely amilyen jól nézett ki és finom is volt, legalább annyira volt kevés, de ennyi urizálás még éppen belefért a kirándulásunkba, mégha kis híjján csőd közeli helyzetbe is juttatott.

Ez állítólag valami szlovén nemzeti étel,
ha tudod mi ez, írd meg nyugodtan kommentben

Ezután az este közeledtével egy hatalmas, majd 15 kilóméteres sétát tettünk a városban, gyönyörködtünk a jugoszláv építészet brutalista megoldásain át, a német építészet látható hatásaira a helyi építészetre, illetve egy csodaszép angol kertet is meglátogattunk, azonban ekkor már olyan későre járt, hogy semmi értelme nem lett volna fotózni. Végezetül elnéztünk a kultúrális negyedbe, mely a művészeti megoldásain kívül egy egészen ijesztő élményt is kínált, ugyanis a földön mindenfelé injekciós tűk voltak szétdobálva, és elég ijesztő, szemmel láthatóan nem beszámítható állapotban lévő alakok lófráltak minden felé, így úgy döntöttünk inkább visszatérünk a szállásra, mielőt valami baj történne.

Miután másnap felkeltünk, elindultunk haza. Útközben bár megálltunk Mariborban szétnézni, ezt most nem fogom megosztani veletek, legyen elég csak annyi: egy szuper utazás három napján lettünk túl, ami szuper lehetőség volt mind a barátságunk építésére, mind a kulturális tudásszomjunk enyhítésére.

Az utolsó vidám pillanatok a hazaérkezés előtt.

Ez volt a mi kis kirándulásunk Szlovéniában, remélem a ti kedveteket is sikerült meghoznom hozzá.

Pusztán csak lelkesedés, kíváncsiság, angol tudás és némi készpénz szükséges egy csodálatos hétvége eltöltéséhez. Nem fogjátok megbánni.

Kalandozások Szlovéniában 1.

 Alapítványi kirándulás Ljubljanába

Az elmúlt félévben egy remek lehetőség adódott, ugyanis bár már az első két félév terepgyakorlatai már véget értek, az őszi szünetben az ELTE TTK Hallgatói Alapítványa kirándulást szervezett Ljubljanába, ráadásul kifejezetten hallgatóbarát áron. Így mint egy igazi vérbeli Tétékás.. hátamra kaptam a hátizsákom hogy megcsodáljam a szlovén vidék szépségeit.

A kirándulás 3 napja egy hét órás busz úttal indult, mely során először a festői szépségű Bled-i tóhoz látogattunk el. Én és utazó partnerem Estilla már tűkön ülve vártuk az érkezést, ugyanis mindketten sokat hallottunk már a páratlan kilátásról ami ezen a helyszínen várja az ide tévedő utazókat. Azt kell hogy mondjam hogy nem kellett csalódnunk. Gyönyörűen kirajzolódik a gleccserek által formált tektonikus eredetűhegységrendszer, mely a júliai alpokban terül el.

Lélegzet elállító a kilátás.

Miután kigyönyörködtük magunkat, elkezdtünk egy nagy kört tenni a tó körül mely a legutóbbi jégkorszak alatt keletkezett. Szemünkkel pásztáztuk a környéket ahol sok ismerős növényt és állatot láttunk. Vadkacsák dzsemboriztak a part menit sekély vizekben, Különféle halak mutatták meg magukat mint a tóban gyakran látott csuka, az én személyes szépségdíjjas kedvencem a bodorka, és a sokat sejtető nevű csapó sügér. 

Miután már félúton járhattunk, egy hirtelen ötlettől vezérelve csónakot béreltünk, hogy átevezzünk a Bled-i szigetre, ahol egy csodálatos 17-ik századi Barokk stílusú templom áll. Állítólag gyönyörű freskók díszítik belülről, azonban szegény tanárszakos egyetemistákról lévén szó, most kihagytuk ezt az élményt. Persze egy fagyit azért vettünk ha már ott voltunk, ami a novemberi időjáráshoz elég szokatlan lehetett, és persze olcsó se volt. De az érzés mégis minden eurót megért.

Indulás a Bled-i szigethez

Miután a lányok is kiélvezték az evezés nehézségeit és vissza ebickéltünk a partra, utunkat folytatni szerettük volna a Bled-i várhoz, ami Szlovénia legrégebbi vára. Első írásos említése már egy 1011-es oklevélben megtörtént, azonban történészek szerint, már jóval korábban is állt itt a magaslaton épület. Nagyon sajnáltuk, mert a kilátás innen is fenomenálisnak ígérkezett, azonban nem tett volna jót a napunk további részének ha megpróbálunk felfutni szűkös időnkben erre a nem épp kis magaslatra. Igy egy közös kép elkészítése után visszaindultunk a buszhoz, hogy folytathassuk utunkat Ljubljana, e kicsi de csodálatos ország fővárosa felé.

A két boldog túrázó