Szúnyoginvázió!!!

  (Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus. 11.óra 

6.ik osztályos diákok számára.)

Szúnyoginvázió!!!

Nincs is idegesítőbb, mint amikor este próbálnál aludni, de egy szúnyog elkezd „hegedülni” a füled mellett. Sokan érezzük úgy, hogy évről évre egyre több a szúnyog, és egyre korábban jönnek elő. Ez nem csak a képzeletünk szüleménye – a tudomány szerint a klímaváltozás valóságos „all-inclusive” nyaralást biztosít nekik.

Nézzük meg, miért lettek a szúnyogok a felmelegedés legnagyobb nyertesei!

Régebben a szúnyogok csak a nyári szünetben voltak aktívak. Ma már a melegebb tavasz és a hosszú, enyhe ősz miatt sokkal tovább bírják. Sőt, mivel a telek már nem olyan kemények, több pete éli túl a hideget, így tavasszal igazi szúnyogrobbanással indul a szezon.

Új lakók a környéken (Tigris nem csak a dzsungelben van)

A felmelegedés miatt olyan szúnyogfajok is megjelentek nálunk, amik régen csak a trópusokon éltek. Biztos hallottatok már az ázsiai tigrisszúnyogról. Ezek a fajok nemcsak azért problémásak, mert csípnek, hanem mert olyan betegségeket is hozhatnak magukkal, amikkel a mi szervezetünk még nem találkozott.

Az árvizek és a pocsolyák ereje

A klímaváltozás nemcsak meleget hoz, hanem kiszámíthatatlan, hatalmas viharokat is. A hirtelen lezúduló sok eső után rengeteg kis pocsolya, vízzel telt virágcserép és árok marad. A szúnyogoknak ez olyan, mint egy luxus szülészet: imádják a pangó vizeket a szaporodáshoz.

Hogyan függ össze ez az ökoszisztémával?

Emlékeztek az ökoszisztémás posztra? A szúnyogok is részei a hálónak: a halak és a fecskék megeszik őket. De ha a klímaváltozás miatt a szúnyogok sokkal gyorsabban szaporodnak, mint ahogy a ragadozóik (például a madarak) megérkeznek a vonulásból, felborul az egyensúly, és elárasztanak minket.

Mit tehetünk mi?

Nem kell rögtön vegyszerekhez nyúlni! Van pár egyszerű trükk:

• Vízmentesítés: Nézz körül a kertben vagy az erkélyen! Ne hagyj vizet a vödrökben, kaspók alatti tálkákban vagy régi gumiabroncsokban.

• Természetes ellenségek: Építsünk denevérodút vagy fecskefészket! Egyetlen denevér egy éjszaka alatt akár több ezer szúnyogot is képes befalni.

• Biológiai védekezés: Vannak már olyan környezetbarát szerek, amik csak a szúnyoglárvákat pusztítják el, de a többi élőlényt békén hagyják.

• Jelentsd be: A szunyogmonitor.hu weboldal egy nagyszabású kezdeményezés, mely segít megtudni, mely területeken nagyobb az esélye egy inváziós szunyoggal történő találkozásnak.

Durva tény: Tudtad, hogy a világon a szúnyog a legveszélyesebb állat? Nem a cápa vagy az oroszlán, hanem ez a pici rovar okozza a legtöbb megbetegedést globálisan a hordozott vírusok miatt. Ezért is fontos figyelnünk a terjedésüket!

Nálatok is sok a szúnyog mostanában? Vannak valamilyen házi praktikáitok a távoltartásukra? vagy maradtok a szúnyoghálónál? Írjátok meg!

Az ózón két arca

  (Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus. 10.óra 

6.ik osztályos diákok számára.)

Jó és rossz Ózón.. avagy, amikor a helyszín dönti el a hasznosságot

Képzeld el, hogy van egy barátod, aki a tetőn állva megvéd a betolakodóktól, de ha bejön a szobádba, állandóan elszívja előled a levegőt és irritálja a szemedet. Nos, az ózon (ami egyébként három oxigénatomból álló molekula, pontosan ilyen!

Nem mindegy, hogy hol találkozunk vele. Jöjjön az ózon két arca!

A Jó Ózon  (A Föld napszemüvege)

Magasan a fejünk felett, a sztratoszférában (kb. 20-30 km magasan) van az ózonréteg.

• Mit csinál? Elnyeli a Nap káros UV-sugárzásának nagy részét.

• Mi lenne nélkülük? Leégnének a növények, károsodna a szemünk, és sokkal több lenne a bőrbetegség.

• A jó hír: Emlékeztek az ózonlyuk sztorira? Az emberek összefogtak, betiltották a hajtógázas spray-ket (CFC-k), és az ózonréteg mostanra elkezdett szépen begyógyulni. Ez bizonyítja: ha akarunk, tudunk vigyázni a bolygóra!

• 
  
  
  

 A Gonosz Ózon (A városi szmogmester)

A talaj közelében, ahol mi is lélegzünk, az ózon jelenléte már nem annyira örömteli. Itt nem a természet hozza létre, hanem mi: a kipufogógázok és a gyári füst reagál a napsütéssel.

• Mi a baj vele? Ez az ózon a szmog egyik fő összetevője. Marja a torkunkat, irritálja a tüdőnket, és a növények növekedését is lassítja.

• Mikor van belőle sok? Főleg forró, szélcsendes nyári napokon a nagyvárosokban. Ilyenkor mondják a híradóban, hogy „magas a talajközeli ózonszint”.

 

Hogyan ismerheted fel?

Éreztél már egy furcsa, szúrós, de valahogy mégis friss illatot egy hatalmas nyári vihar és villámlás után? Na, az maga az ózon! A villámok hatalmas energiája ugyanis a levegő oxigénjét átalakítja ózonná. Kis mennyiségben frissnek érezzük, de nagyban már mérgező.

Mit tehetünk mi?

Míg a magasan lévő ózont óvni kell (például a klímavédelemmel), addig a talajközeli rossz ózon ellen úgy harcolhatunk, ha:

1. Kevesebbet autózunk: Kevesebb kipufogógáz = kevesebb alapanyag a rossz ózonnak.

2. Ültetünk: A fák segítenek hűteni a várost és tisztítani a levegőt.

Tudtad? Az ózon neve a görög „ozein” szóból ered, ami azt jelenti: „szagot árasztani”. Ez az egyetlen gáz a légkörben, aminek ilyen jellegzetes, fémes illata van.

Ti éreztétek már a vihar utáni ózonillatot? Írjátok meg a tapasztalataitokat! 

Megújulókról röviden

 (Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus. 8.óra 

6.ik osztályos diákok számára.)

Energia a természetből: Ingyen áram örökre?

Gondolkoztatok már azon, hogy mennyi energiát pazarolunk el nap mint nap? Ott a napsütés, ami égeti a vállunkat strandon, vagy a szél, ami kifordítja az esernyőt a kezünkből. Ezek nem csak bosszúságok, hanem valójában a világ legnagyobb és legtisztább akkumulátorai.

De nézzük meg, hogyan tudjuk a természet erejét befogni.

Miért megújuló?

A kőolaj, a földgáz és a szén (ezek a fosszilis tüzelőanyagok) olyanok, mint a pénz: ha elköltöd, elfogy, és évmilliókat kell várni, mire újratermelődik. Ezzel szemben a megújulók olyanok, mint egy bankkártya: a Nap holnap is felkel, a szél holnap is fújni fog.

Minden forrásnak megvan a maga különleges képessége:

• Napenergia: A tetőkön lévő kék panelek közvetlenül a fényből csinálnak áramot. Egyetlen óra alatt annyi napenergia éri a Földet, amennyi az egész emberiségnek elég lenne egy teljes évre! 

• Szélenergia: A szélturbináknak a szél forgatja meg a lapátjaikat, amik egy generátort hajtanak meg. Olyan ez, mint a biciklin a dinamó, csak sokkal nagyobbban. 

• Vízenergia: Itt a folyók sodrását használjuk ki. A gátaknál lezúduló víz megforgat egy kerekeket, és lényegében már van is áram a városnak. 

• 
  
  
  

 Ha ez ilyen jó, miért nem csak ezt használjuk?

Bár szuperül hangzik, van pár bökkenő, amin a mérnökök dolgoznak:

1. Nem mindig süt, nem mindig fúj: Éjszaka a napelem alszik, szélcsendben pedig a turbina áll. Meg kell tanulnunk hatékonyabban tárolni az energiát hatalmas akksikban.

2. Helyigény: Egy napelempark vagy egy szélerőmű-erdő rengeteg helyet foglal el a természetből.

Miért éri meg mégis?

Mert ezek a források nem füstölnek. Nem eregetnek szén-dioxidot a levegőbe, így nem fűtik tovább a bolygót (emlékeztek az  egyik előző posztra az éghajlati forgatókönyvekről? Na, ez a kulcs a zöld út felé).

Érdekesség: Izlandon majdnem az összes házat geotermikus energiával fűtik. Ez azt jelenti, hogy a föld mélyéből jövő forró vizet és gőzt használják radiátor helyett.

Ti mit választanátok a saját házatokra a jövőben? Napelemet a tetőre, vagy egy kis szélturbinát a kert végébe? 

Ökoszisztéma, a rendszer aminek te is része vagy!

 (Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus. 8.óra 

6.ik osztályos diákok számára.)

Mi az az ökoszisztéma?

Gondolkoztatok már azon, hogy egy erdő vagy egy tó nem csak egy kupac növény és állat, hanem olyan, mint egy óriási, közös csapatmunka? A bioszférában mindenki dolgozik valamin, és ha valaki kiesik a sorból, az egész rendszer megérezheti. Ezt hívják a biológusok ökoszisztémának.

Mi kell egy működő ökoszisztémához?

Képzeld el az ökoszisztémát úgy, mint egy kétféle építőelemből épülő várat:

1. Az élettelen alapok (Abiotikus tényezők): Ilyen a napfény, a víz, a talaj vagy a levegő hőmérséklete. Ezek határozzák meg a „pályát”. Egy sivatagban más a pálya, mint az óceán mélyén.

2. Az élő lakók (Biotikus tényezők): Itt jönnek a képbe a növények, az állatok, a gombák és még a láthatatlan baktériumok is.

Az ökoszisztémában minden az energiáról szól. De vajon ki kit eszik meg?

• A Termelők: Ők a növények. Ingyen energiát kapnak a Naptól, és abból készítenek kaját (oxigént és cukrot). Nélkülük mindenki éhen halna. 

• A Fogyasztók: Ide tartozunk mi is, meg az őzike, meg a farkas is. Mi csak megenni tudjuk azt, amit más már megtermelt. 

• A Lebontók: A gombák és baktériumok. Ha valami elpusztul, ők szétszerelik az alkatrészeire, amiből aztán a növények újra tudnak építkezni. Ez a tökéletes újrahasznosítás! 

Az ökoszisztémák egyensúlya (ezt hívják homeosztázisnak) bámulatos. Ha túl sok a nyúl, elszaporodnak a rókák. Ha elfogynak a nyulak, a rókák is kevesebben lesznek, így a fűnek van ideje visszanőni.

De mi történik, ha belenyúlunk? 

Vegyünk egy példát: Ha egy tóból kifogják az összes ragadozó halat, elszaporodnak a békák. A sok béka megeszi az összes szitakötőt. A szitakötők nélkül viszont rengeteg lesz a szúnyog, ami téged fog csipkedni a parton. Látod? Minden mindennel összefügg!

 Miért fontos ez neked?

Mert mi, emberek is egy ökoszisztémában élünk (még a városban is). Tisztítják nekünk a vizet, oxigént adnak, és beporozzák a gyümölcsöket, amiket megeszünk. Ha az ökoszisztéma beteg, mi is bajban vagyunk.

Otthoi feladat: Figyeld meg a suli udvarát vagy a közeli parkot! Találsz benne legalább egy termelőt (növény), egy fogyasztót (rovar vagy madár) és egy lebontót (gomba vagy korhadó levél alatti bogár)?

Ti mit gondoltok, melyik a legmenőbb ökoszisztéma a világon? A korallzátonyok színes világa vagy a titokzatos esőerdők? Írjátok meg kommentben!

Miért nem jóslat a klímamodell?

(Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus. 7.óra 

6.ik osztályos diákok számára.)

Jövő szimulátor... avagy

Miért nem jóslat a klímamodell?

Ti is hallottátok már a hírekben, hogy "ha így folytatjuk, 2100-ra ennyi meg ennyi fokkal lesz melegebb"?  Elsőre úgy hangozhat, mintha a tudósoknak lenne egy kristálygömbjük a laborban. De a helyzet az, hogy nem jósolnak, hanem forgatókönyveket írnak. Olyan ez, mint egy videójáték: attól függően, hogyan döntesz az elején, teljesen más lesz a játék vége.

Mi az az éghajlati forgatókönyv?

Képzeld el, hogy egy városépítős játékkal játszol (mint a SimCity vagy a Minecraft). Meg kell tervezned a jövőt, de nem tudod, mit fognak csinálni a lakók. Ezért készítesz több tervet:

1. A zöld út: Mindenki biciklizik, napelem van a házakon, és senki nem szemetel.

2. A középút: Haladunk a technológiával, de még mindig sok a füstölő gyár.

3. A káosz: Nem érdekel senkit semmi, csak a fogyasztás, és füstölünk, amennyit csak tudunk.

A tudósok pontosan ugyanezt csinálják, csak szuperszámítógépekkel. Ezeket a terveket nevezik RCP-forgatókönyveknek (ez egy fura rövidítés arra, hogy mennyi üvegházhatású gáz marad a légkörben).

Hogyan működik ez a valóságban?

A modellek nem csak a hőmérsékletet nézik. Belekeverik a képletbe a matekot, a fizikát és a közgazdaságtant is. Figyelik, hogy:

•  Hányan leszünk a Földön? (Több ember = több energia)
•  Milyen autókkal járunk majd?
•  Megmentjük-e az erdőket, vagy csak betont öntünk mindenhova?

Miért jó ez nekünk?

Megkérdezhetnétek: Ha nem biztos, hogy mi lesz, akkor minek a modell?

A válasz egyszerű: Mert van választásunk!

A forgatókönyvek nem azt mondják meg, mi fog történni, hanem azt, mi történhet, ha nem változtatunk. Ha látjuk, hogy az RCP 8.5 (ez a legrosszabb forgatókönyv) drasztikus aszályokat és hatalmas viharokat hoz, akkor tudjuk, hogy az RCP 2.6-os útra (a legzöldebb tervre) kell kanyarodnunk.

Mit tehetünk mi?

Nem kell tudósnak lenned ahhoz, hogy befolyásold a forgatókönyv végét. Minden egyes apró döntés hogy kikapcsolod-e a gépet, ha nem használod, vagy hogy gyalog mész-e a suliba egy picit közelebb visz minket a happy ending-hez a szimulációban.