Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus.

1.óra Éghajlat ösztályozás.

6.ik osztályos diákok számára.

Az első óránk rögtön egy játékkal kezdődött a fenntarthatóság témakörben:

Vegyük hogy mi mind halászok vagyunk és van egy tavunk. Ebben a tóban meghatározott számú hal van 25 és 50 db között. nem tudjuk mennyi. A feladatunk, hogy 2 fős csoportokra bomolva, kérjünk valamennyi halat az oktatótól, a többi csapat nem tudja mennyi halat kértünk, és mi se tudjuk ők mennyi halat kértek. A célunk hogy úgy szerezzük a legtöbb halat, hogy közben ne foggyon el a tóból. Miután minden csapat vett ki halat, a maradék megduplázódik. A játék 3 körig tart, vagy ameddig az összes hal el nem fogy.

1.játék: Az első próbánál sajnos nem értettük meg megfelelően a játék szabályait, így mindenki mohó volt. Az összes halat elvettük a folyóból, így nem volt minek megdulázódnia. Tehát nem volt fenntartható a tevékenység amit végeztünk.

2.játék: A második játéknál már minden csapat taktikázott, az elvett halak száma 1 és 6 között mozgott minden körben. Így sikerült eljutnunk a harmadik körig. A játék tanulsága az volt, hogy nagyon fontos és nem könnyű mértéket tartani, hogy a saját hasznunk és a természet amelytől elveszünk is egyensúlyban maradjon.

Tanulságos játék volt melyet bárki kipróbálhat otthon!

Az óra hátralévő részében az éghajlat osztályozásáról beszéltünk, ami röviden összefoglalva egy modell, ami a valóság egy egyszerűsített mása. A tudományban egyes rendszerek sokkal bonyolultabbak és nagyobbak mint hogy azok pontos mását megalkossuk így próbálunk egy számunkra kezelhető léptékű, az eredetihez hasonlító modellt alkotni. Az ember kíváncsiságából eredően mindig is próbált ilyen modelleket létrehozni, hogy jobban megértse a körülötte lévő világot. vegyük például a "klíma" szó jelentését. Ezt a szót már az ókori görögök is használták, jelentése a "dőlés" volt. 

De mi köze lehet a dőlés szónak a klímához? Már az ókori görög emebrek is észrevették, hogy a nap, más-más országokban vagy évszakokban más magasságban delel. Az egyenlítőhöz közeledve például a nap magasabban delel. Ezt már az ókori görögök is megfigyelték, és bár ők még nem tudták miért történik. Azt meg tudták figyelni, hogy az éghajlat, hatással van úgy mind a terméshozamra, mind pedig az emberi faj karakterisztikájára. Például egy afrikai ember bőre alkalmazkodott a több napsugárzáshoz, így az ottani emeberek bőre sötétebb.

Négy főbb tipusát tanultuk meg az éghajlat osztályozásnak. Tehát hogy a modellt amit alkotunk, mely fő befolyásoló tényezők alapján alkotjuk.

1.Szoláris módszer: A beérkező napsugárzás alapján történő osztályozás. Három fő övet tartalmaz: trópusi, mérsékelt és poláris.

2.Genetikus: A fizikai és légkörfizikai tényezők figyelembevételével, az éghajlat kialakulásának mechanizmusát kutatja.

3.Praktikus célú: Speciális célokra, mint például a mezőgazdaság, egészségügy vagy technológia, az éghajlati adatokat egy-egy adott kritérium szerint rendszerezve.

4.Leíró jellegű: Az éghajlati tényezők statisztikai adataira épít, és részletesebben is meghatározza az éghajlat típusát. Több tudós is dolgozott ki különböző módszereket erre.

A téma tehát az éghajlat tudományos osztályozásáról szólt, ezek a különböző rendszerek segítenek megérteni, hogyan alakulnak ki és változnak az éghajlati viszonyok a világ különböző részein. Az éghajlati jellemzés és az éghajlati diagramok fontos eszközök az ilyen típusú elemzésekhez.