Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság,
energia, klímaváltozás kurzus.
3.óra Antropogén üvegházhatás
6.ik osztályos diákok számára.
A mai óránkon az antropogén üvegházhatás volt a témánk. Ez egyből is egy új fogalommal ismertet meg minket.
Hiszen mit is jelent az a szó hogy antropogén?
Sokan vagyunk akiket az ilyesféle ismeretlen szavak könnyen eltántorítanak egy-egy tudományos témában való elméllyülésről, pedig ez a szó valójában csak a tudományos kifejezés arra hogy: ember általi. Tehát az antropogén kibocsátás, az emberi kibocsátásokra vonatkozik, a kocsi kipufugó gázától egészen a gyár kémények füstjéig.
De miért rossz az ha szennyező anyagokat juttatunk a légkörbe?
Röviden? Melegebb lesz.
Hosszabban? Rátérünk még arra is. Azonban elsőnek érdemes kicsit jobban mögé látnunk a kibocsátás jelenségének.
Milyen kibocsátásokat ismerünk? Természeteset, és antropogént (tehát ember általit)
Természetes kibocsátásnak azokat nevezzük amik a mi ráhatásunk nélkül is bekövetkeznélnek, például ha
- kitör valahol egy vulkán,
vagy egy
- villám csap egy erdőbe ami ezután leég.
Antropogén, tehát ember általi kibocsátásra mindannyian tudunk valószinűleg példát mondani, szedjünk össze is párat:
- Közlekedési eszkzözök kipufogógáza, mint például.: autók, hajók, repülők
- Gyárak füst és gáz eregetése.
Tehát miért baj ha szennyező anyagokat juttatunk a légkörbe?
Az anyagoknak van egy bizonyos ideje, mennyi idő alatt tudnak a légkörből kiürülni, és ha mi több anyagot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyi kiürül belőle, akkor a légkörben egyre nagyobb lesz ezeknek a káros anyagoknak a mennyisége.
Kicsit ahhoz hasonló a jelenség, mikor egyre több réteg ruhát veszünk fel magunkra. Egyre melegebbünk lesz, hiszen egyre jobbá válik a hő megtartó képességünk. Azonban a földünk nem képes olyan gyorsan levetkőzni mint mi, ha melege van, sőt.
Ezt a jelenséget hívjuk Globális felmelegedésnek.
Jó, oké, a földünk túl öltözött és melege van, de miért baj ez? Ha melegebb van, a sarki jégsapkák elolvadnak, a tengerszint megnő, a part menti településeinken élők veszélybe kerülnek. Az időjárás felborul, a melegebb hőmérséklet miatt a levegő több nedvességet tud magába fogadni, ami hatalmas özönvizeket, és viharokat okozhat, majd szárazság következhet be. Teljesen felborul az időjárás.
A vadállatok sajnos nem tudnak olyan könnyen alkalmazkodni mint mi a szélsőséges időjáráshoz, így rengeteg faj veszélybe kerülhet.
Mit tudunk tenni hogy Földünk sorsán segítsünk?
Ha előző blogomat olvastátok, nem lesz meglepő a válasz, hiszen szrorsan összefügg a globális kibocsátásunk a felmelegedésünkkel, így ha az előző tanácsaim megfogadtátok, azok ezeken a problémákon is segíteni fognak, de ha csak idetévedtél valahonnan, hogy ne kelljen visszakeresned idézném is saját magam így lezárásként előző hétről:
"- Ne pazaroljunk! Ahogy a csapot is el kell zárnunk magunk után, vagy akár zuhanyoznunk fürdés helyett, úgy segíthetnek már az olyan apróságok is hogy kihúzzuk a töltőnket ha már nem töltjük a telefont, hogy autó helyett tömegközlekedéssel járunk iskolába, vagy még jobb ha biciklivel. Ha nem repülővel járunk nyaralni messzi országokba hanem a Balatonhoz.
- Ne szemeteljünk! Gyüjtsük külön a szelektív hulladékokat hogy újra felhasználhatóak legyenek, ha szemetet látunk az utcán, dobjuk ki mi, legyünk nyugodtan jó emberek ilyenkor mások helyett. Jó a bolygónak is, és az önérzetünknek is segít.
- Figyeljük arra mit veszünk! Preferáljuk a helyben termelt árucikkeket."
A Földünk az otthonunk, és a tudomány jelenlegi állása szerint megismételhetetlen és tökéletes. Igyekeznünk kell vigyázni rá, hiszen őseinktől kaptuk, és unokáink fogják örökölni tőlünk. Csak egy esélyünk van, igyekezzünk élni vele!
Köszönöm a figyelmet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése