Ökológia? Mi fán terem? - Vajon a Chat.gpt jobban elmagyarázza mint én?

                                Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus.

6.óra Klímaváltozás ökológiai következményei

6.ik osztályos diákok számára.

(Előszó: Az eheti blogom egy kísérlet is egyben, ugyanis elgondolkoztam a minap, hogy egy fejlett nyelvi rendszer (chat.gpt) ha betanítjuk hogy a mai fiatalok nyelvén beszéljen velünk, segítségünkre tud e lenni hogy egy-egy témát közelebb tudjunk hozni a mai fiatalokhoz. A blogbejegyzés elkészítéséhez úgy 30-40 percig kellett betanítanom a chat-gpt-t beszélgetésekkel, ahol különféle instrukciókat adtam neki. (pl.: egy informatika iránt érdeklődő fiatal vagy, használj olyan kifejezéseket, fogalmazz úgy mint egy mostani fiatal, használj ilyen szavakat, stb.. Kísérletemre az első meghívott előadót és témáját választottam mert ez volt az az óra, ahol a legjobban hozzáillőnek  találtam a témát

Pirossal jelöltem amely kifejezéseket én nem értek vagy szerintem nem kellene tudnai egy fiatal diáknak, kékkel pedig azokat a kifejezéseket amelyek szerintem még talán jobban is sikerültek mintha én írtam volna. Összességében a fejezetek alcímei nagyon frappánsak és figyelemfelhívóak lettek, és nagyon közérthetően magyaráz, egy két hely van ahol valsózínűleg a minimális betanítási idő (30-40 perc) miatt megrezgett a léc nálam. 

Konklúzió.: Egy ilyen blog megírásáért nem érdemes időt feccölni a gpt modell betanítására. Hiszen átlagban egy óra volt 1-1 blogot megírni, a gpt betanítással,a szöveg átnézéssel illetve a formátum átjavításával és képek beszúrásával töltött idő több mint 1 órára rúg, azonban ha valaki egy egész blog sorozatot próbál megírni, jelentős könnyebbséget jelenthet, tekintettel arra, hogy a chat.gpt munkáit lektorálatlanul sohasem szabad felhasználni)

Az ökoszisztéma nem csak egy biológiaórás kifejezés, hanem egy komplett rendszer, ahol az élőlények (növények, állatok, mikrobák) és az élettelen környezeti tényezők (pl. talaj, víz, klíma) egymásra vannak utalva. Nem csak úgy random ott vannak, hanem kapcsolatban állnak, mint egy nagyon bonyolult Discord szerver ha valaki kilép, borul a balansz.

Anyag és energiaáramlás, A rendszer, ami nem alszik

Az előadás egyik nagy dobása, hogy bemutatja, hogyan áramlik az energia (főként a Napból) a rendszerbe, majd hogyan halad végig a táplálkozási láncon. Van:

• Termelő (növény),

• Fogyasztó (növényevő, ragadozó),

• Lebontó (baktérium, gomba).

Ez olyan, mint egy jól optimalizált backend rendszer: nincs felesleges adat, minden újrahasznosul. És ha valahol gond van (mondjuk eltűnik egy kulcsfaj) akkor az egész lánc döcögni kezd.

Biodiverzitás  nem csak színesítés

Az élőlények sokfélesége (biodiverzitás) nem csak egy szép dolog, hanem a rendszer stabilitásának alapja. Ha sokféle faj van, akkor a rendszer ellenállóbb lesz mindenféle stresszre, például klímaváltozásra vagy inváziós fajokra. Olyan ez, mint a redundancia a kódban – ha van B terv, kisebb az esélye a totál leállásnak.

Dinamika  nincs megállás

Az ökoszisztémák változnak. Lehetnek természetes szukcessziós folyamatok (pl. mezőből erdő lesz), de ott van az ember is, aki durván belenyúl a rendszerbe. És hát ez sokszor nem jól sül el. Gondolj csak a mocsarak lecsapolására vagy erdőirtásra  a rendszer nem tud regenerálódni, ha túl gyorsan jönnek a behatások.

Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet ad, csak sokszor nem vesszük észre

Ez a rész a kedvencem. Az ökoszisztéma nem csak "létezik", hanem szolgáltatásokat nyújt nekünk embereknek. Ilyenek például:

• Ellátó szolgáltatások: élelem, víz, fa

• Szabályozó szolgáltatások: klímaszabályozás, víztisztítás

• Kulturális szolgáltatások: esztétika, rekreáció

• Támogató szolgáltatások: talajképződés, tápanyagkörforgás

Ez a rész olyan, mint amikor észre sem vesszük, hogy egy háttérszolgáltatás mekkora melót végez – csak ha eltűnik, akkor kezd hiányozni.

Ember és ökoszisztéma: együtt vagy egymás ellen?

Végül az előadás kicsit filozofikusra vált: hogyan tud az ember együtt élni a természettel úgy, hogy nem szétbarmolja azt? Mert most az van, hogy túlhasználjuk, és közben meg azt várjuk, hogy ugyanazt nyújtsa. Mintha egy régi laptopra akarnál 2025-ös AAA játékot futtatni – nem fog menni.

Zárószó: Kapcsolódás, felelősség, jövő

Az ökoszisztéma nem csak a biosz könyv hátulján van, hanem mindenben bennevan, amit csinálunk  a városi fák, a mezőgazdaság, a levegő minősége, az árvízkezelés. Ha nem értjük meg, hogy mennyire fontos a rendszer részeinek egyensúlya, akkor könnyen bukjuk az egészet.

Éghajlati modellezés.

                                  Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus.

4.óra Éghajlati modellezés

6.ik osztályos diákok számára.

Az előző bejegyzéseimben megemlítettük az ökológiai lábnyomot, a globális felmelegedést, és ezek összefüggéseit. Már értjük, és tudjuk, hogy tevékenységeink hatással vannak környezetünkre, és gyorsabban változtatunk mint amennyire a Föld képes regenerálódni, így bolygónk egyre melegebb lesz.

No de vajon mennyivel melegebb?

A kérdés bár nem is olyan egyszerű mint gondolnánk, mégsem kell a válaszhoz jósnőhöz fordulnunk.

A klímakutatók folyamatosan elemzik az elmúlt évtizedek, néha akár évszázadok adatait is, hogy jövőbeli történések forgatókönyveit előre tudják jelezni. Persze ezeknek a jövőképeknek a bekövetkezése bizonyos dolgokhoz kötött.

Nézzük meg az általunk az órán elemzett forgatókönyvek alapján hogy milyen sors is várhat ránk, illetve gyermekeinkre a jövőben:

1. Legjobb eshetőség

Ha a világ vezetői holnap mind összefognának, és mindannyian minden tőlük telhetőt próbálnának megtenni a klímacélok eléréséért, akkor elérhető lenne a 1.5 fokos maxium felmelegedés. Érdemes megjegyezni ennél a forgatókönyvnél, hogy az eddigi változást, ez sem tudná visszájára fordítani sajnos. Csak azt tudnánk elérni, hogy a jelenlegi állapot ne romoljon tovább. Ugyanakkor a dolgok nem fordulnának a mostaninál rosszabbra, a jégsapkák lassabban olvadnának, a tengerszint nem emelkedne drasztikusan, a szélsőséges időjárás nem lenne olyan gyakori mint más esetkeben.

2. Köztes lehetőség

A forgatókönyv aminek a tudosók is lehetőségként kezelik az eljövetelét, az a köztes lehetőség. A bolygó országainak többsége aktívan próbál tenni azért hogy legalább ez az eshetőség bekövetkezzen különféle egyezmények kötésével, és különféle célok vállalásával amik elősegíthetik ennek a lehetőségnek a bekövetkeztét.

Ebben a forgatókönyvben 2-2,5 fok körüli felmelegedés várható. Az időjárás gyakrabban lenne szélsőséges, mint az előző esetben, azonban az élet legtöbb területén valószínűleg még képesek lennénk alkalmazkodni az új körülményekhez. A legtöbb faj képes lenne átvészelni a változásokat, bár történnének fajkihalások.

3. A legrosszabb lehetőség

Természetesen a tudósok a legrosszabb lehetőségről is készítenek forgatókönyveket, persze nem azért mert ezeknek a jövőknek a bekövetkezésére számítunk, pusztán csak elrettentésképpen, hogy az emberekhez közelebb hozzák azt a tragikus sorsot, amit ha felelőtlenek vagyunk, a saját nyakunkra is hozhatunk.

Ebben a forgatókönyvben akár 5 fokos emelkedés is várható az évszázad végéig. A part menti településeink víz alá kerülnek, vagy csak költséges védő gátakkal tudják elkerülni a víz betörését.

Mindennapossá válnak a hirtelen özönvizek, nagy szárazságok, hőhullámok. A kiszámíthatatlan időjárási események. Lennének területek, amik már nem felelnének meg a hosszútávú emberi életnek, így népvándorlások indulnának meg, amik még több problémához vezetnének.

 A jövőnk tehát egy nyitott könyv, bármi megtörténhet és igenis nekünk is szerepünk van az alakításában. Vigyázzunk bolygónkra hogy sikerüljön elkerülnünk a legvészesebb forgatókönyvet!

Antropogén kibocsátás (HOGY MIII?!??!?)

                                    Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus.

3.óra Antropogén üvegházhatás

6.ik osztályos diákok számára.

A mai óránkon az antropogén üvegházhatás volt a témánk. Ez egyből is egy új fogalommal ismertet meg minket.

Hiszen mit is jelent az a szó hogy antropogén? 

Sokan vagyunk akiket az ilyesféle ismeretlen szavak könnyen eltántorítanak egy-egy tudományos témában való elméllyülésről, pedig ez a szó valójában csak a tudományos kifejezés arra hogy: ember általi. Tehát az antropogén kibocsátás, az emberi kibocsátásokra vonatkozik, a kocsi kipufugó gázától egészen a gyár kémények füstjéig.

De miért rossz az ha szennyező anyagokat juttatunk a légkörbe? 

Röviden? Melegebb lesz.

Hosszabban? Rátérünk még arra is. Azonban elsőnek érdemes kicsit jobban mögé látnunk a kibocsátás jelenségének.

Milyen kibocsátásokat ismerünk? Természeteset, és antropogént (tehát ember általit)

Természetes kibocsátásnak azokat nevezzük amik a mi ráhatásunk nélkül is bekövetkeznélnek, például ha 

- kitör valahol egy vulkán, 

vagy egy 

- villám csap egy erdőbe ami ezután leég.

Antropogén, tehát ember általi kibocsátásra mindannyian tudunk valószinűleg példát mondani, szedjünk össze is párat:

- Közlekedési eszkzözök kipufogógáza, mint például.: autók, hajók, repülők

- Gyárak füst és gáz eregetése.

És itt vissza is térünk az elején taglalt kérdésünkhöz tartozó hosszabb válaszunkhoz. 

Tehát miért baj ha szennyező anyagokat juttatunk a légkörbe?

Az anyagoknak van egy bizonyos ideje, mennyi idő alatt tudnak a légkörből kiürülni, és ha mi több anyagot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyi kiürül belőle, akkor a légkörben egyre nagyobb lesz ezeknek a káros anyagoknak a mennyisége. 

Kicsit ahhoz hasonló a jelenség, mikor egyre több réteg ruhát veszünk fel magunkra. Egyre melegebbünk lesz, hiszen egyre jobbá válik a hő megtartó képességünk. Azonban a földünk nem képes olyan gyorsan levetkőzni mint mi, ha melege van, sőt. 

Ezt a jelenséget hívjuk Globális felmelegedésnek. 

Jó, oké, a földünk túl öltözött és melege van, de miért baj ez? Ha melegebb van, a sarki jégsapkák elolvadnak, a tengerszint megnő, a part menti településeinken élők veszélybe kerülnek.  Az időjárás felborul, a melegebb hőmérséklet miatt a levegő több nedvességet tud magába fogadni, ami hatalmas özönvizeket, és viharokat okozhat, majd szárazság következhet be. Teljesen felborul az időjárás.

A vadállatok sajnos nem tudnak olyan könnyen alkalmazkodni mint mi a szélsőséges időjáráshoz, így rengeteg faj veszélybe kerülhet. 

Mit tudunk tenni hogy Földünk sorsán segítsünk?

Ha előző blogomat olvastátok, nem lesz meglepő a válasz, hiszen szrorsan összefügg a globális kibocsátásunk a felmelegedésünkkel, így ha az előző tanácsaim megfogadtátok, azok ezeken a problémákon is segíteni fognak, de ha csak idetévedtél valahonnan, hogy ne kelljen visszakeresned idézném is saját magam így lezárásként előző hétről:

"- Ne pazaroljunk! Ahogy a csapot is el kell zárnunk magunk után, vagy akár zuhanyoznunk fürdés helyett, úgy segíthetnek már az olyan apróságok is hogy kihúzzuk a töltőnket ha már nem töltjük a telefont, hogy autó helyett tömegközlekedéssel járunk iskolába, vagy még jobb ha biciklivel. Ha nem repülővel járunk nyaralni messzi országokba hanem a Balatonhoz.

- Ne szemeteljünk! Gyüjtsük külön a szelektív hulladékokat hogy újra felhasználhatóak legyenek, ha szemetet látunk az utcán, dobjuk ki mi, legyünk nyugodtan jó emberek ilyenkor mások helyett. Jó a bolygónak is, és az önérzetünknek is segít.

- Figyeljük arra mit veszünk! Preferáljuk a helyben termelt árucikkeket."

A Földünk az otthonunk, és a tudomány jelenlegi állása szerint megismételhetetlen és tökéletes. Igyekeznünk kell vigyázni rá, hiszen őseinktől kaptuk, és unokáink fogják örökölni tőlünk. Csak egy esélyünk van, igyekezzünk élni vele!

Köszönöm a figyelmet!

Ökólógiai lábnyom, túllövés napja

  Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus.

2.óra Ökológiai lábnyom

6.ik osztályos diákok számára.

Második óránkon az ökológiai lábnyom volt a fő témánk, de elsősorban a legfontosabb dolog amit ezzel kapcsolatban tisztáznunk kell: Mi is az az ökológiai lábnyom? 

- Átlagosan mekkora terület tudja biztosítani fenntarthatóan a szükségleteinket és elnyelni a keletkező hulladékot. 

Kicsit egyszerűbben fogalmazva, az ökológiai lábnyom értéke azt fejezi ki, hogy egy adott társadalomnak mekkora földterületre és mennyi vízre van szüksége önmaga fenntartásához, valamint a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ez az érték kiszámítható emberekre, csoportokra, vagy épp vállalatokra nézve is. A bolygónk területei végesek, számszerűsíthetővé tudjuk tenni egy ember eltartásához mennyi terület jut, illetve mennyire lenne szükség. Jelenleg bolygónk népessége körülbelül 8,2 milliárd fő; A biológiailag aktív földterület ami részt vesz az emberiség eltartásában 12,2 milliárd hektár. Ha ezt a két számot elosztjuk egymással megkapjuk, hogy az átlagos ökológiai lábnyom: 1,5 hektár/fő , azonban a valós fogyasztásunk világátlaga : 2,6 hektár/fő .

Ez azt jelenti, hogy az átlagos fogyasztásunkat nem elégíti ki a rendelkezésre álló erőforrás, tehát bolygónk nem tudja biztosítani fenntarthatóan szükségleteinket, illetve elnyelni a keletkező hulladékot. Folyamatosan pusztítjuk a Földet, nem gondolva arra, mit hagyunk örökül unokáink számára.

Annak szemléltetésére, hogy évről évre mennyivel gyorsabban zsákmányoljuk ki Földünket, találták ki a "Túllövés napját" .  Azt hogy ez a nap évről évre melyik napra esik, egy egyszerű képlet határozza meg: 

átlagos ökológiai lábnyom/valós ökológiai lábnyom világátlaga * 365

Ez a dátum míg 2023-ban: augusztus. 2, úgy 2024-ben: augusztus. 1 volt, tehát 1 év alatt megint csak minimálisan nőtt a fogyasztásunk a rendelkezésre álló erőforrásokhoz képest, azonban az elmúlt években ez a tendencia jelentősen mérséklődött, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja:

Miután a fontosabb fogalmakkal tisztában lettünk, bemutatásra került számunkra néhány érdekes oldal, melyek segítségével könnyebben megérthetjük mik járulnak hozzá az ökológiai lábnyomunkhoz. 
Az alább több kérdőív is elérhető melyet bárki bátran kitölthet és megnézheti, neki mekkora az ökológiai lábnyoma az átlaghoz képest:

https://okolabnyom.kovet.hu/

https://footprint.wwf.org.uk/

Rengeteg dolog együttesen járul hozzá az ökológiai lábnyomunk nagyságához. De hogyan tudunk figyelni rá hogy csökkentsük a ránk eső részt?

A mindennapi életünkben egyszerű dolgokkal tudunk ehhez hozzájárulni: 

- Ne pazaroljunk! Ahogy a csapot is el kell zárnunk magunk után, vagy akár zuhanyoznunk fürdés helyett, úgy segíthetnek már az olyan apróságok is hogy kihúzzuk a töltőnket ha már nem töltjük a telefont, hogy autó helyett tömegközlekedéssel járunk iskolába, vagy még jobb ha biciklivel. Ha nem repülővel járunk nyaralni messzi országokba hanem a Balatonhoz.

- Ne szemeteljünk! Gyüjtsük külön a szelektív hulladékokat hogy újra felhasználhatóak legyenek, ha szemetet látunk az utcán, dobjuk ki mi, legyünk nyugodtan jó emberek ilyenkor mások helyett. Jó a bolygónak is, és az önérzetünknek is segít.

- Figyeljük arra mit veszünk! Preferáljuk a helyben termelt árucikkeket.

Ha ezekre a dolgokra figyelünk, a világ máris egy jobb hellyé válik, azonban a globális problémákat sajnos nem fogja megoldani. Ehhez az emeberek világszemléletének és a vállalatok nézőpontjainak kell változnia. Ehhez azonban az kell hogy emberek tömegeit érdekelje a bolygónk jövője. Lehet hogy csak egy cseppek vagyunk a tengerben, de a tenger cseppek összessége, és ha elég ember foglalkozik egy témával, az a vállalatokra és kormányokra is nyomást gyakorol.

Köszönöm a figyelmet! A következő blogban találkozunk

 Az ember és természet kapcsolata, ökológiai fenntarthatóság, 

energia, klímaváltozás kurzus.

1.óra Éghajlat ösztályozás.

6.ik osztályos diákok számára.

Az első óránk rögtön egy játékkal kezdődött a fenntarthatóság témakörben:

Vegyük hogy mi mind halászok vagyunk és van egy tavunk. Ebben a tóban meghatározott számú hal van 25 és 50 db között. nem tudjuk mennyi. A feladatunk, hogy 2 fős csoportokra bomolva, kérjünk valamennyi halat az oktatótól, a többi csapat nem tudja mennyi halat kértünk, és mi se tudjuk ők mennyi halat kértek. A célunk hogy úgy szerezzük a legtöbb halat, hogy közben ne foggyon el a tóból. Miután minden csapat vett ki halat, a maradék megduplázódik. A játék 3 körig tart, vagy ameddig az összes hal el nem fogy.

1.játék: Az első próbánál sajnos nem értettük meg megfelelően a játék szabályait, így mindenki mohó volt. Az összes halat elvettük a folyóból, így nem volt minek megdulázódnia. Tehát nem volt fenntartható a tevékenység amit végeztünk.

2.játék: A második játéknál már minden csapat taktikázott, az elvett halak száma 1 és 6 között mozgott minden körben. Így sikerült eljutnunk a harmadik körig. A játék tanulsága az volt, hogy nagyon fontos és nem könnyű mértéket tartani, hogy a saját hasznunk és a természet amelytől elveszünk is egyensúlyban maradjon.

Tanulságos játék volt melyet bárki kipróbálhat otthon!

Az óra hátralévő részében az éghajlat osztályozásáról beszéltünk, ami röviden összefoglalva egy modell, ami a valóság egy egyszerűsített mása. A tudományban egyes rendszerek sokkal bonyolultabbak és nagyobbak mint hogy azok pontos mását megalkossuk így próbálunk egy számunkra kezelhető léptékű, az eredetihez hasonlító modellt alkotni. Az ember kíváncsiságából eredően mindig is próbált ilyen modelleket létrehozni, hogy jobban megértse a körülötte lévő világot. vegyük például a "klíma" szó jelentését. Ezt a szót már az ókori görögök is használták, jelentése a "dőlés" volt. 

De mi köze lehet a dőlés szónak a klímához? Már az ókori görög emebrek is észrevették, hogy a nap, más-más országokban vagy évszakokban más magasságban delel. Az egyenlítőhöz közeledve például a nap magasabban delel. Ezt már az ókori görögök is megfigyelték, és bár ők még nem tudták miért történik. Azt meg tudták figyelni, hogy az éghajlat, hatással van úgy mind a terméshozamra, mind pedig az emberi faj karakterisztikájára. Például egy afrikai ember bőre alkalmazkodott a több napsugárzáshoz, így az ottani emeberek bőre sötétebb.

Négy főbb tipusát tanultuk meg az éghajlat osztályozásnak. Tehát hogy a modellt amit alkotunk, mely fő befolyásoló tényezők alapján alkotjuk.

1.Szoláris módszer: A beérkező napsugárzás alapján történő osztályozás. Három fő övet tartalmaz: trópusi, mérsékelt és poláris.

2.Genetikus: A fizikai és légkörfizikai tényezők figyelembevételével, az éghajlat kialakulásának mechanizmusát kutatja.

3.Praktikus célú: Speciális célokra, mint például a mezőgazdaság, egészségügy vagy technológia, az éghajlati adatokat egy-egy adott kritérium szerint rendszerezve.

4.Leíró jellegű: Az éghajlati tényezők statisztikai adataira épít, és részletesebben is meghatározza az éghajlat típusát. Több tudós is dolgozott ki különböző módszereket erre.

A téma tehát az éghajlat tudományos osztályozásáról szólt, ezek a különböző rendszerek segítenek megérteni, hogyan alakulnak ki és változnak az éghajlati viszonyok a világ különböző részein. Az éghajlati jellemzés és az éghajlati diagramok fontos eszközök az ilyen típusú elemzésekhez.